Mikor kötelező energetikai tanúsítást készíttetni?

2012. január 1-jétől már nemcsak az újépítésű ingatlanokhoz, hanem a minden értékesítésre kerülő és tartósan bérbe adott épületre is kötelező az energetikai tanúsítás.

Bárki készíttethet energetikai tanúsítványt az épületére vagy a lakására, de elsősorban új épületek építésekor, valamint meglévő épület eladásakor, illetve tartós bérbeadásakor kell elkészíttetni. A tanúsítványt az épület egészére kell kiállítani. Meglévő többlakásos épületeknél is célszerű az épület egészére elkészíttetni, mert így a tanúsítás lakásonkénti költsége megoszlik a lakók között, és a tanúsítvány az egész épületre vonatkozóan tartalmaz korszerűsítési javaslatokat.

Új épületek:

A 176/2008. (VI. 30.) számú Kormányrendelet értelmében új épület építésekor 2009. január 1. óta minden esetben kötelező a tanúsítvány elkészíttetése. Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik a legkésőbb a használatbavételi engedély kiadását követő 90 napon belül.

Meglévő épületek:

2012. január 1-jét követően meglévő épületek eladáskor és ingatlan egy éven túli bérbeadásakor kötelező a tanúsítvány elkészítése. 2012. június 1-jétől 2015. december 31-ig csak akkor kötelező  új bérleti szerződések esetében az energetikai tanúsítvány, ha a bérleti szerződés egy teljes épületre szól. Ebben az esetben, valamint minden értékesítést megelőzően már a hirdetésnél is fel kell tüntetni az épület energetikai besorolását.

Meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység eladása vagy bérbeadása tárgyában készült szerződésnek tartalmaznia kell:

• annak rögzítését, hogy e rendelet rendelkezései szerint kell-e tanúsítványt készíteni (azaz az ingatlan nem tartozik a rendeletben felsorolt kivételek közé),
• a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól vagy a bérbeadótól átvette,
• Az energetikai tanúsítvány egyedi azonosító kódját.

Állami tulajdonú középületek:

Állami tulajdonú, hatóságoknak otthont adó épületek esetében, ha az épület hasznos alapterülete meghaladja az 500 m²-t, nemcsak a tanúsítvány elkészítése, hanem jól látható helyen történő kifüggesztése is kötelező. Azokban a 500 m²-nél nagyobb hasznos alapterületű közhasználatú, kereskedelmi, szolgáltató és raktár, közösségi szórakoztató vagy kulturális rendeltetésű épületben, ahol már rendelkezésre áll az energetikai tanúsítvány szintén ki kell függeszteni.

Mikor nem szükséges tanúsítvány?

Nem kell tanúsítványt készíteni:

• az 50 m²-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
• az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
• a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;
• a hitéleti rendeltetésű épületre;
• a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;
• a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;
• azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m², vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
• a műhely rendeltetésű épületre;
• a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló – sátorszerkezetekre;
• a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén;
• ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;
• a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.

Ugyanakkor üdülőépület lakóházzá való átminősítése esetében a tanúsítvány megléte és minimálisan „C” besorolása is előírás.

Mit mutat meg az energetikai tanúsítvány?

A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiahatékonysága. A tanúsítványban, általános esetben az épület éves energiafogyasztását hasonlítják össze (minden energiafajtát az előállításhoz szükséges primer energia váltószámmal korrigálva) egy ugyanolyan méretű, alakú és rendeltetésű épület energiafogyasztásával, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített pillanatnyi energetikai követelményeknek. 

A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed. A „C” kategória a mindenkori energetikai követelményszintnek éppen megfelelő épületet vagy lakást jelenti. Maga a címke a háztartási gépek energiafogyasztását jelző címkére hasonlít. A tanúsítvány bevezetésétől is azt várják, – mint ami a háztartási gépek esetében már megtörtént – hogy az alacsony energiafogyasztás értékké válik, és ez megjelenik az ingatlanok árában is.

A tanúsítványnak szinte legfontosabb része a tanúsító szakember javaslata, amelyben az energiatudatos használatra ad tanácsot és egyben rámutat a lakás hőtechnikai, illetve épületgépészeti hiányosságaira, problémáira. A javaslatnak az épület rendeltetését, műszaki állapotát figyelembe vevő költséghatékony megoldásra kell irányulnia, és figyelemmel kell lennie a reális megvalósíthatóságra is. A javaslat kitérhet arra, hogy a javasolt megoldások egyenkénti vagy együttes megvalósítása esetén hogyan változik az adott épület fajlagos primer energiaigénye, illetve ez alapján az épület milyen energetikai minőségi osztályba kerülhet. A tulajdonos kérésére és költségére, az adott épület gazdasági élettartama alatti költséghatékonysági számítás is készíthető. A tanúsítvány tartalmazhat további információt a megújuló energia felhasználás mennyiségére, az ajánlások megvalósításának lehetséges lépéseire vonatkozóan, továbbá tájékoztatást a támogatási és finanszírozási programokról.

Hogyan készül a tanúsítvány?

Új ingatlan esetén a tanúsítás egyszerűsített eljárásban történik. A kivitelezési tervdokumentációnak mindig része az épületre vonatkozó energetikai számítás. Amennyiben a tervnek megfelelően készült el az épület, a beépített épületgépészeti berendezések műszaki jellemzői sem térnek el a számítás során figyelembe vett adatoktól és mindezeket igazolja a felelős műszaki vezető, akkor a tanúsító könnyen megállapíthatja az épület energetikai besorolását. Amennyiben az épületben a tervhez képest megváltozott valamilyen lényeges jellemző, úgy az igazoló számítást újra el kell végezni. Az új számítás pedig már a tanúsítvány alapja lehet.

Meglévő épületek esetében is alkalmazható egyszerűsített tanúsítási eljárás, ha már hasonló méretű, alakú, fűtésű és melegvíz ellátású lakás tanúsítványa rendelkezésre áll. Ekkor csak az esetleges különbségeket kell számításba venni (például, ha kicserélték az ablakokat).

Ha nem állnak rendelkezésre az épület tervei, a tanúsítónak a helyszínen a méreteket fel kell mérnie és a szerkezeteket, valamint az épületgépészeti berendezések adatait be kell azonosítania. A tanúsítás során az energetikai tervezéshez hasonló számítással lehet az épület energetikai jellemzőit megállapítani és a követelményekkel összehasonlítani. Az építtető, illetve a tulajdonos biztosítja a tanúsítás elvégzéséhez szükséges dokumentumokat, számlákat, a szükség szerinti mérések, ellenőrzések elvégzésének helyszíni feltételeit és a szükséges mértékű közreműködést.

Kik készíthetik el?

Tanúsítást a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetik.

Mennyibe kerül a tanúsítás?

A tanúsítás költsége a tanúsításra fordított munkaidőtől és a tanúsítási feladattól függ, összegét és a további elszámolható költségeket a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet 10. § szerint kell megállapítani. Az energetikai tanúsítvány készíttetésének költsége magánszemélyek esetében az ingatlan eladásakor elismert költségnek számít, illetve az adóalapot csökkentő tényező.

Mi az az e-tanúsítás?

Az e-tanúsítás az Országos Építésügyi Nyilvántartás részeként működő alkalmazás, melynek célja az energetikai tanúsítványok országos, elektronikus, hiteles nyilvántartásának megalapozása a következő szolgáltatásokkal:

• internetes elérésű felület biztosítása a tanúsítványok feltöltéséhez,
• a feltöltött adatok alapján a tanúsítvány automatikus, formai és számszaki ellenőrzése,
• tanúsítványok hitelesítése (azonosító kóddal ellátott szabványos összefoglaló előlap előállításával),
• a tanúsítványok nyilvántartásba vétele,
• a későbbi szakmai ellenőrzés lehetőségének biztosítása.

Az e-tanúsítás alkalmazásnak NEM célja az energetikai tanúsítvány készítéshez szükséges mérnöki számítások elvégzése.

Mit nevezünk hiteles energetikai tanúsítványnak?

Hiteles példánynak az e-tanúsítás országos, elektronikus nyilvántartásban található, azonosító kóddal ellátott elektronikus példány tekinthető. Nyomtatni bármennyit lehet belőle, a nyomtatott példányok a hiteles példány a másolatai.

Hol érhető el részletes leírás az e-tanúsítás alkalmazáshoz?

Az e-tanúsítás alkalmazás használatához segítséget nyújtó leírás és minta fájlok (Felhasználói Útmutató, XML minta és hiteles tanúsítvány minta) elérhetők

a www.e-epites.hu portál „e-tanúsítás” menüpontjában.

A tanúsítvány tíz évig hatályos. A tanúsító az általa készített tanúsítványt, valamint az azt alátámasztó dokumentációt (számítást) a megbízónak történő átadástól számított 10 évig megőrzi.

Ha a tanúsítvány hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni.

Az e-tanúsítás alkalmazást az alábbi linken érhetik el: